Az idén teliholddal érkezett meg a Mindenszentek estéje vasárnap, de már szombaton sokan kimentek a Gasztonyi temetőbe, hogy megemlékezzenek halottaikról. Szombaton inkább azok járták rokonaik, barátaik sírját végig, akiknek vasárnap indulniuk kellett vissza egy-egy távoli városba. Ők, hacsak nem vesznek ki szabadságot, hogy elsején este, gyertyafényben emlékezzenek, még négy esztendőt várhatnak, hogy ismét „összevont” ünnep legyen a Mindenszentek.
Amelynek idén különös hangulatot adott a szép, vörösbe hajló naplemente is. És vasárnap délután már sok-sok autó állt a temető előtt. Kihozták azokat, akik nehezen tudnak már menni, de jöttek az elszármazottak a környékről, a szomszédos falvakból is. Itt-ott egymást rég látott rokonok, barátok üdvözölték egymást, és váltottak pár halk szót. Aztán mentek tovább, mert egyre több az olyan sír Gasztonyban is, ahol meg kell állni, és fejet kell hajtani, vagy éppen meggyújtani egy-egy gyertyát.
Erdélyben, a történelmi Magyarország másik végében „világításnak” nevezik ezt az estét. És ott, mondjuk Gyergyószárhegyen is megtelnek a temetők emberrel, virággal, mécsessel. Mert arra is magyarok élnek, ezt sosem felejtsük el!