Kedves Gasztonyiak!
Magyarországon május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. Ez a nap, a Hősök Napja. A hősök emlékünnepének eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Akkor mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Azt is kezdeményezték, hogy minden település kőemléket állítson, az elesettek nevével. „Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község, város, anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel.”Eleget tett Gasztony közössége mindkét rendelkezésnek, mert a templomunk falán található kőtáblák méltó módon emlékeznek meg arról a 19 gasztonyi hősi halottról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták.: Istenért – Királyért –Hazáért.1924-ben már a „Hősök emlékünnepé”-ről rendelkezett törvény, amely már nemzeti ünnepként határozta meg a hősök emlékünnepét, és az is maradt egészen 1945-ig.
A második világháborúban újabb nevekkel szaporodott a hősök sora, de megemlékezni róluk nem volt szabad nemzeti ünnep szintjén a rendszerváltozásig. Évtizedeken át tilos volt az országnak, így községünknek is hőseit elsiratni. Apák és anyák, testvérek, feleségek, gyerekek csak otthon emlékezhettek rájuk. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta – ismét – törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. Ma, a Hősök Napja előestéjén nemzetünk és településünk, Gasztony hőseire emlékezzünk tisztelettel és hálával! Hiszen erkölcsi követelmény, hogy a magyar hősök emlékünnepén, méltó módon rójuk le hálánkat a nemzet és községünk hősei előtt.
Nem hagyományainkhoz híven a templom előtt, hanem itt a kastélykertben annál az emlékműnél, amelyet a Nagy Háború és az azt követő 2. világháború áldozatainak emlékére emeltünk 2005-ben. Annak a Nagy háborúnak, amelynek a következményeit pontosan 101 éve szenvedjük. A második nagy háborúnak, amelyet gyors lefolyásúnak jósoltak, és amelyről úgy gondolták, hogy mire a levelek lehullnak, már itthon lesznek katonáink. De helyettük csak olyan levelek jöttek, amelyek vesztes csatákról, sebesülésekről, elesett katonákról szóltak. Ezen a háborúnak, amelynek során Európa népességének 6 százaléka esett el a csatákban vagy rokkant meg súlyosan.
Magyarországnak 700 ezer hősi halottja, illetve ugyanennyi sebesültje volt, továbbá még egyszer ennyien estek hadifogságba. E szörnyű vérengzésnek, amelynek végén a győztes hatalmak is meggyengültek, és olyan békét kényszerítettek a vesztesekre, amelynek megtartására nem volt erejük. Olyan békét kényszerítettek Európára, melyről tudták, hogy igazságtalan és nem lehet tartós, a határok önkényes meghúzásával pedig elérték, hogy egymásban lássanak ellenséget, az újonnan létrejött szomszédos kis államok. A győztes hatalmak által diktált béke, előkészítette a terepet a második világégéshez, amely sajnos 20 év múlva be is következett.
Tisztelt emlékező közösség!
A magyar hősök emlékének megörökítése az utókornak olyan kötelessége, amely önbecsülésünk, nemzeti azonosságtudatunk megtartásának alapvető feltétele. Hősi halottaink és hazatért hőseink tisztelete megköveteli, hogy mi is becsülettel helyt álljunk. Helyt álljunk a hazáért. Nem fegyverrel a kézben, lövészárkokban, gránátok robbanása mellett kell harcolnunk, a haza ma ekkora áldozatot szerencsére nem követel meg tőlünk. A ma élő generációk többsége számára szerencsére már messze került minden háborús borzalom élménye. De emlékeznünk nemcsak az utókor parancsa, hanem kötelességünk is a jövővel szemben. Hiszen tudjuk: ”csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek!” Ez a megemlékezés a kegyeletadás mellett a béke jelentőségére hívja fel a figyelmet. Azt sugallja a mai kor emberének, becsülje meg, hogy a közvetlen háborútól mentes korban és helyen élhet.
Hajtsuk meg fejünket és adózzunk tisztelettel a hősök, s valamennyi, 1848-as Szabadságharcban, az I. és II. világháborúban katonaként szolgáló, valamint 1956 hősei emléke előtt, akik nem térhettek vissza övéikhez, távol hazájuktól, távol szeretett szülő falujuktól, családjuktól estek el és pihennek jeltelen sírokban. Kérjük a jó Istent, adjon nekik örök nyugodalmat, legyenek példaképeink, mi pedig éljünk békességben!
Gyereknap, Magyar Hősök emléknapja, májusfa kitáncolása:
Május 29-én szombaton megrendezésre került a gyereknap. Kicsik és nagyok egyaránt játékos feladatokkal és akadálypályával kellett megküzdeniük, amit minden kis résztvevő nagyon élvezett. A nagyobb gyerekeknek egy kalóz témájú feladatsorral kellett megbirkózniuk, amelyben feladványokat kellett megoldaniuk, és csak így tudtak tovább haladni a pályán. Ezekre a feladatokra két csapat jelentkezett: a ,,Villám és Kalóz Csajok”. Mindkét csapat sikeresen vette az akadályokat és holt verseny alakult ki az eredményhirdetésre. Ezért mindkét csapat első helyezést ért el. Gratulálunk nekik még egyszer! A kisebb és óvodás gyerekeknek egy akadálypálya volt felállítva, amin szintén nagyon ügyesen teljesítettek a részvevők.
A gyereknapot szervezte és segítette: Rábel-Fábián Virág, Sáfárné Pintér Ildikó, Nádudvari-Szelhofer Szidónia, Kozár Éva, Bagári Petra.
Nagy Miklós polgármester 18.00 kezdettel beszédet mondott a Magyar Hősök emléknapjára. Ezután a májusfa kitáncolása következett, majd egy közös, jó beszélgetésekkel teli szalonnasütés.
Az úrnapi búcsú
Jaj, mennyire vártuk gyerekkorunkban, hogy jöjjön már az úrnapi búcsú! Amikor megérkeznek majd a játékokat árusítók, a sátrasok, és mi, ha többnyire mást nem is, de a szemünket ott legeltethettük az ezernyi csábító játékon, különösen persze a különféle fröccsöntött pisztolyokon és puskákon. Melyekre így utólag visszaemlékezve, hát volt köztük olyan is, amely formájában megszólalásig hasonlított az eredetire. Úrnapja a Húsvéthoz, pontosabban a Pünkösdhöz kötött mozgóünnep, a magyar egyház a Pünkösd utáni második hétvégén szokta megülni. Ez pedig általában június elejére, így már nyárra esik, és akkoriban nekünk gyerekeknek igencsak kedvelt időszakunk volt ez. Hiszen az iskolából már csak nyúlfarknyi volt hátra, lassan hozzá lehetett kezdeni a felkiáltójelek, majd az „Ó” betű felírásához az akkor még feketére festett, kopott iskolai falitáblán. Megállíthatatlanul jött a nyár, a halakat a Patakban már rég nem hagyta hidegen a horogra akasztott csali. Szóval jött a nyár és mindjárt így az elején ott volt kisbúcsú, ami nagy átlagban több sátrat, attrakciót hozott, mint a Sarlósboldogasszonykor tartott nagyobbik testvére.
Az úgy kezdődött, hogy már hétfőn reggel megjelentek Imre bácsiék a traktorral vontatott lakókocsival, melynek oldala egyben a céllövölde is volt. Rábahídvégi mutatványos cigányok voltak, az ötven évesen már fogatlan Imre bácsi vörösbe játszó hajú felesége pedig jóban volt Anyámmal. Így mi is hozzájárultunk élelmezésükhöz egy-egy tyúkkal, amiért különféle kurrens holmikkal fizettek. (Így került például az első körömvágó csipesz is a házhoz.) Imre bácsi különösen az első időkben egy kisebb pótkocsin körhintákat is hozott, egy kisebb, lovasat, autósat az ovisoknak, alsósoknak, a nagyobbra pedig a felnőttek is felülhettek. Ezeket a búcsú előtti szombat délután állították össze, és estére a céllövölde is megnyílt a régi, már elbontott kocsma, majd csarnoképület oldalában.
Aztán eljött a nagy nap, ami természetesen ünnepi misével és úrnapi körmenettel kezdődött. A lányok, asszonyok nagyon korán keltek, hogy a férfiak összeállította „sátrakat” felvirágozzák, méltó módon fogadják majd ezek az alkalmi oltárok az Oltáriszentséget. A négy megálló ugyanott volt, mint a feltámadási körmenet alatt, és bizony az akkoriban még a Czirákyék előtt álló második sátor után, amikor a mázsaháznál visszakanyarodott a menet, hát megint csak sokan a kocsma felé vették az irányt. Hiába prédikálta ki ezt a rossz szokást a pap, hiába vetettek rosszalló pillantásokat a körmenet végén sunnyugó férfiakra, legényekre a többiek, ők a sört és a fröccsöt választották. Pedig már csak jó húsz perc volt hátra a ceremóniából, aztán „legálisan” mehettek volna.
Aztán mi, gyerekek, ebéd előtt és után is ott voltunk a búcsúban. Ebéd körül aztán bekopogtak búcsút köszönteni a Csákányból érkező zenész cigányok is, Apám mindig egy százassal jutalmazta igyekezetüket, de játszani nem játszhattak. Aztán végül általában sikerült megszereznünk azt a bizonyos „búcsúfiát”, a kinézett, olcsóbb valamit is. Hétfőn reggel pedig, mikor Imre bácsiékat a következő búcsúhelyszínre vontatták, mi összegyűjtöttük a porban a szétlapult légpuskatöltényeket. Mert nagyon jók voltak mogyoróvesszőből készült pecáinkra súlynak, ólomnak.
Pálffy Lajos
Június 4.: Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk TRIANON EMLÉKNAPJÁN.
Kosztolányi Dezső: Rapszódia
Nincs, ahova hazatérjek,
ténfergek, mint a kísértet
éjszaka.
Süt a napfény, mégse látnak,
a magyar a nagyvilágnak
árvája.
Megy az élet, jő az élet,
ebek vagyunk és cselédek,
bolondok.
Jajgatok, de nincs, ki hallja,
vizes a kalapom alja
a könnytől.
Jaj, ha szám egyet kiáltna,
kitűzném a kapufára
szívemet.
Csak csöndesen, szívem, aludj,
jó nekem így, jó nekem úgy,
akárhogy.
Így végezték bús hatalmak,
olcsó víz a magyar harmat,
sárba hull.
Mit bánják ők? Nevetnek ők,
várnak ákácos temetők
mireánk.
Édesanyám, minek szültél?
Elhervadtál, megőszültél hiába.
Ady Endre: Béke
Hágában konferenciáznak,
Párisban helyreállt a csend.
Nálunk csak úgy dühöng a béke,
Csendes, nyugodt a parlament.
A vén világrész vesztét érzi,
Minden lecsendesült, nyugodt,
Ilyen botrányos békességről
A történet még nem tudott.
Észak ködös, fagyos mezőjén
Egy nép rabláncban görnyedez,
A germánok büszke Cezárja
Szabad sziveknek tőrt szegez,
A gall hajó hullámban táncol,
Egy új Marseillaise hangja cseng,
Kenyeret kér a népnek ezre —
S mégis dühöng a béke, csend.
Farkasszemet néznek egymással
Országok, népek, nemzetek,
Ezer törekvés, ezer eszme
Igázza le a szellemet;
Földrészünkön nagy tisztulás kell,
Vihar, mely messze-messze zeng,
Harc kell, mely igaz békét szüljön,
Mert most hazug a béke, csend!…
Ady Endre: Üdvözlet a győzőnek
Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény, szép szívünkön, Ki, íme, száguldani akar.
Június 5.:
1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPPÁ nyilvánította.
Tóth Árpád: A fa
Ó, nézd a furcsa, ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Ó, lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tűnődő, ki ily estelen
A végtelen titkába elmerül,
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen…
Június 8. Medárd napja:
Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent neve napjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Így tartja Pincehely magyar népe is.
Szent Medárdnak – mint már Katona Lajos is megjegyzi semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint, ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.
Június harmadik vasárnapja apák napja:
Az Egyesült Államokban kezdeményezték először az apák megünneplését a század elején. A nyugat-virginai Fairmont templomában 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt, majd 1909-ben a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az APÁK NAPJA magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon.
Petőfi Sándor: Fiam születésére (részlet) Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szívemhez őt! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifjú lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága, Üdvezellek, édes magzatom! Sírásodnak bánatos zajába Beleolvad örvendő dalom. Kis parányom, milyen nagy örömmel Állok itt és nézem képedet! Kell-e még pap? örömkönnyeimmel Keresztellek én meg tégedet. Petőfi Sándor: Egy estém otthon (részlet) Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a színészetről is Sok más egyéb között. |
Június 16.:
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁT.
1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újra temetésen. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált.
Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország függetlensége.
Június 21-e a csillagászati nyár kezdete: Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.
Tóth Árpád: Június 21.
(részlet)
Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban, S most már végre itt marad.
József Attila: Nyár
(részlet)
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol – vörös, de karcsú még a nyár.
| KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK |
Felhívás Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványtól
Alapítványunk ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet olyan emberek számára, akiket a pszichiátrián ért sérelem vagy jogtalan bánásmód. 1994-es megalakulásunk óta sok ezren kerestek fel minket ilyen sérelmekkel, és rengeteg embernek tudtunk hathatós segítséget nyújtani, hogy az őket ért sérelemre kompenzációt nyerjenek, vagy az adott intézetben jobban tiszteletben tartsák a kezeltek emberi jogait.
„SÉRELMEK A PSZICHIÁTRIÁN – INGYENES JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT
Ha Ön vagy szerette segítségre számított a pszichiátrián, de ehelyett borzasztó tapasztalatai voltak (pl. bántalmazás, egészségkárosodás, gyógyszerfüggőség), hívja ingyenes jogsegélyszolgálatunkat!
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182.
Telefon: 06-1- 342-6355, 06-70-330-5384
E-mail: panasz@cchr.hu
Weboldal: www.emberijogok.hu
Minden információt bizalmasan kezelünk!”
„PSZICHIÁTRIAI SZEREK VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKRA?
Ha gyermeke „tanulási problémára” vagy „viselkedési rendellenesség” miatt pszichiátriai szereket szed, és úgy érzi, hogy a gyermek állapota semmit sem változott vagy rosszabbodott emiatt, keresse az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt. Az alapítványtól ingyenes tájékoztató kiadvány is kérhető a hiperaktivitás témájában.
Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182.
Telefon: 06 (1) 342-6355, 06-70-330-5384
E-mail: info@cchr.hu
Weboldal: www.emberijogok.hu
Minden információt bizalmasan kezelünk!”
Fegyveres Krisztina
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért
1461 Budapest Pf.: 182.
06-1-342-63-55
06-70-330-5384
Fogadó óra
Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Gasztonyban minden páros hét csütörtökén 11.00 órától 12.00 óráig tart fogadóórát.
Gasztonyi Polgármesteri hivatal ügyfélfogadási ideje:
Kedd: 08.00 – 15.00 óra Tóth Judit
Dr. Kelemen Marcell jegyző elérhetősége telefonon: 06/30/5384560
Ügyfélfogadási időn kívül ügyintézés telefonos egyeztetést követően személyesen a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatalban (Rátót, Ady Endre utca 6.), telefonon: 06/94/538.021, Telefon/Fax: 06/94/538-022, e-mail: ratotjegyzo@pwnet.hu
Adó és hagyatéki ügyek intézése: Németh Brigitta telefon: 06/94/200-026, e-mail: ronokhivatal@gmail.com
Anyakönyvi, szociális egyéb igazgatási ügyek: Tóth Judit 06/94/538-021, e-mail: tothjudit@pwnet.hu
Könyvtári nyitva tartás:
Kedves Könyvtári Látogatók!
Közlemény a védelmi intézkedések fokozatos feloldásával kapcsolatban:
A 194/2021. (IV.26.) Korm. rendelet szerint a könyvtárakban a járványügyi védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldását a következőképpen lehet megvalósítani:
• a négymilliomodik COVID-19 elleni védőoltás első dózisának beadását követően, legkorábban 2021. május 3-án, újra megnyithatjuk a közönségforgalmi tereinket a védettségi igazolvánnyal rendelkező (és a felügyeletük alatt lévő kiskorú) használók előtt,
• a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező, ügyintézést olvasóink számára továbbra is biztosítjuk a kölcsönzés lehetőségét a „Papírtáskás” szolgáltatás fenntartásával.
A könyvtár használata közben a továbbiakban is fontosnak tartjuk a járványügyi óvintézkedések betartását, a maszkhasználatot, a kézfertőtlenítést, a távolságtartást.
Az előírt szabályozások betartását a könyvtár munkatársai kötelesek és jogosultak ellenőrizni.
Köszönjük a megértést és az együttműködést!
Nyitvatartás: Kedd 17.00-20.00 és Péntek 16.00-19.00.
Nádudvari-Szelhofer Szidónia könyvtáros
Szemétszállítás:
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a hulladékgyűjtő autó járattervének megfelelően, 2021.06.07-től az alábbi településeken megkezdjük az edényazonosító matricák ellenőrzését:
Csákánydoroszló, Daraboshegy, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Gasztony, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Nádasd, Nemesmedves, Pinkamindszent, Rábagyarmat, Rönök, Vasszentmihály.
A matrica nélküli edények ürítése – a mellékelt információs plakát szerint – ez időponttól elmaradhat.
Kormányablak Busz
Gasztony településen 2021. június 9. szerdán 11,00 -11,45 óráig ismét elérhető a település lakosság számára a Kormányablak busz szolgáltatásai. Jövőben 4 hetente páratlan hét szerdánként lehet számítani a buszos ügyintézésre.