FARSANG A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a híres karneválunkat, a mohácsi busójárást.
FARSANGI HIEDELMEK: A jellegzetes farsangi ételeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. A jugoszláviai magyarok körében általános vélemény: „Farsangko azé kő, emenyi táncónyi, meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender” (Penavin 1988: 42). A munkatilalommal kapcsolatos adat Doroszlóról, hogy ilyenkor azért nem mostak, mert akkor sok bolha lenne a háznál. A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat. Népi megfigyelések februárban, ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap Gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja. Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen. Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.
A farsangi fánk története: A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. Ezen kívül a böjti időszak előtt hagyjuk meg magunknak azt a kényelmet, hogy egy kicsit f(al)ánkok legyünk. Régebben a tél vége az élelemből való kifogyást is jelentette, így praktikus oka is van annak, hogy ilyenkor szokás tartani a böjtöt. A böjt hamvazószerdán kezdődik, az előtte lévő pár napban a karnevál és a nagy lakomák tették könnyebbé az utána következő soványabb időszakot. A farsang napjainkban is legismertebb és legkedveltebb étele a farsangi fánk. Ezt a finomságot sokféleképpen hívják és talán még több receptje van: erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik. Általában könnyű tojásos tésztából készül, de sok más variációja is lehet (burgonyás, csöröge). Készíthetjük töltve vagy töltetlenül is, sósan vagy édesen. Általánosan jellemzője, hogy bő zsírban vagy olajban sül. Számos babona fonódott össze a fánk nevével. A Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Régen a farsangi időszak a párkeresés időszaka is volt. A lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított. Rönkhúzás: A farsangi rönkhúzás népi hagyományát több őrségi településen ápolják napjainkban is. A hagyomány szerint, ha egy faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodott meg, akkor farsang vasárnap büntetésből egy szekérre tett farönköt kell elhúzniuk. a nőtlen fiataloknak. A szekér tetejére egy menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett párt ültetnek, a menetet farsangi maskarások kísérik. Egy humoros lakodalmat is csapnak, ahol eljátsszák a többi szereplőt is: a püspököt, a papot, a vőfényt, a cigányvajdát, a jövendőmondó asszonyt, és a kisbírót, aki kidobolja, hogy a fiatalok erre az egy napra örök hűséget ígérnek egymásnak. A farsangi rönkhúzás eredeti funkciója, hogy figyelmeztessék azokat a fiatalokat, akik már elérték a megfelelő kort - és még nem házasodtak meg -, hogy nem teljesítették életkori kötelességüket. Szép hagyomány, hogy a vigadalom után elárverezik a rönköt, a pénzt jótékony célra fordítják.
Farsangi köszöntő Én vagyok a titkot morgó Száz éves jövendőmondó. Tisztes képem rajza ott van Ó-kalendáriumokban. Nem hiszitek el?Csodálom. Van süvegem, van szakállam. Tegnap óta, sajnos, érzem, ókuláré kell már nékem. A titkokat megleshetem varázslósan, szemfülesen. Ha figyeltek, megtanítom, elárulom, mi a titkom. Tudja meg kicsinye- nagyja: ez a farsang kezdőnapja. Itt a köpönyegem alatt rejtőzik egy ördöglakat. Mit lakatol?Megtudjátok: tréfát, nótát, mókát, táncot. Szabadítsam rátok őket? Kérlek!Ettől mi sem könnyebb. Egy kattintás, kulcsfordítás: kezdődjék a farsangolás! (Hegyi Füstös István)
Magyar Kultúra napja Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz című versét. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Nem lett piros betűs ünnep, nincs ezen a napon iskolai szünet, de a legtöbb helyen, iskolában, könyvtárban, faluban, városban valamiképpen megemlékeznek Kölcseyről, a Himnuszról és a magyar kultúráról. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből. Van egy dal, amit előbb megtanulsz, még mielőtt a tartalmát megértenéd. Amíg pici vagy, csak hallgatod: a televízióban, amikor a győztes magyar sportolók tiszteletére felkúszik a rúd csúcsára a piros – fehér – zöld nemzeti lobogónk. Vagy az iskolai és városi ünnepélyeken, ahol tiszteletadással és meghatottan éneklik együtt a résztvevők. Aztán egy idő után magad is megpróbálod énekelni, s egyre biztosabban dalolod a többiekkel. Amire az iskolában tanulsz róla, már ismered, szereted, hozzád tartozik ez az ének: a magyar Himnusz. A Himnusz Kölcsey Ferenc költeménye. Olyan vers, amelyben a költő Magyarországot és az e hazát szerető, védelmező és érte meghalni is kész magyar népet dicséri. Versében felemlegeti történelmünk dicsőséges eseményeit és véres küzdelmeit, veszteségeit. A bevezető és a záró versszakokban pedig Istent hívja segítségül, hogy végre boldogságban, békében élhessen e földön a magyar. Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő a lengyelek kivételével máshol nem akad. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.
Kölcsey Ferenc: Himnusz
| Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! | Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! |
| Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. | Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. |
| Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. | Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! |
| Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. | Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! |
Felhívás Szeretném megkérni a falu lakosságát: - akinél az udvarról a köztakra kilóg a fák az ága, az kérem vágja le azokat, - a közterületen lévő rendszám nélküli autókat kérem, a saját udvarukban tárolják.
Égetés Amíg a járványhelyzet tart, addig a tűzgyújtás engedélyezett a szokott napokon (kedd és péntek 06.00-20.00), az alábbi szempontok figyelembe vételével: - avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. - az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). - a szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. - a szabadban tüzet és tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. - a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. - a hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
Útfelújítás A képviselő testület tájékoztató jellegűen szeretné közölni, hogy pályázatot nyújtott be útfelújításra, amely a következő utcákat fogja érinteni: Szűk utca, Petőfi S. utca és a Tölgyfa utca. A felújítások a pénzbeni összegei várhatóan a következőképpen alakulnak majd: - 61. Hrsz. Szűk utca+útcsatlakozó 832 m2: 10 028 800 ft - 36. Hrsz. Szűk utca 677,5 m2: 2 010 900 ft - 216. Hrsz. Petőfi S. utca 486,5 m2: 4 790 100 ft - 204. Hrsz. Petőfi S. utca 387 m2: 4 862 150 ft - 322. Hrsz. Tölgyfa utca 695 m2: 1 909 200 ft Nettó összeg összesen: 23 601 150 ft +27% ÁFA: 6 372 311 ft Bruttó összeg összesen : 29 973 461 ft
Óvodai fertőtlenítés:
| Tájékoztatni szeretnénk a kedves Szülőket és hozzátartozókat, hogy az óvoda bezárását követően sikeresen fertőtlenítettük ozone generátorral az összes helyiséget, így újra birtokba vehetik az óvodások az óvodát. |
Zöldhulladékgyűjtés
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a településen 2021. január elsejétől bevezetésre kerül a házhoz menő zöldhulladékgyűjtés. Az OHKT előírásainak megfelelő, évente 10 alkalommal történő gyűjtés igénybevételére ügyfeleink a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével jogosultak. Áprilistól novemberig havonta egy-egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban (hulladéknaptár: www.stkh.hu) házhoz menő rendszerben ürítjük és szállítjuk el ügyfeleinktől az ingatlanok elé kihelyezett, erre a célra rendszeresített: - legfeljebb a kommunális edény méretével megegyező, szabványos, barna fedővel vagy barna testtel rendelkező (kommunális és szelektív edénytől jól megkülönböztethető) hulladékgyűjtő edényt. Csak lakossági ügyfeleinktől visszük el a 170 literes STKH emblémával ellátott zöldhulladékgyűjtő zsákokat. Az edényekbe és zsákokba fák, bokrok nyesedékeit (maximum 5 cm átmérő), lenyírt füvet, lehullott levelet lehet betenni. Az elszállítást nem kell bejelenteni, amennyiben a gyűjtési napon nem kerül elszállításra hagyják a kirakott helyen, kollégáink rövidesen érkezni fognak. Az egyéb zsákban, zsák nélkül kötegelve kihelyezett, illetve a zsák méreteit meghaladó zöldhulladékot nem szállítják el. A zöldhulladékgyűjtő zsákok ára 220 Ft. Az Önökhöz legközelebb eső zsákértékesítési pontunkról kérjük tájékozódjanak honlapunkon: https://stkh.hu/szolgaltatasaink/hulladekgyujto-zsakok-ertekesitese/
Fogadják szeretettel a Farsangi recept ajánlónkat: KORHELYLEVES HOZZÁVALÓK: Fűszeres alaplé • 1 kis fej vöröshagyma • 1 kis db sárgarépa (fele) • 1 kis db zeller (diónyi) • 1 kis db fehérrépa (fele) • 1 gerezd fokhagyma (közepes) • 1 teáskanál ételízesítő (zöldséges) • 1 késhegynyi tárkony • 1 db babérlevél • fekete bors ízlés szerint (durvára őrölt) • 2 db borókabogyó • 1 kávéskanál köménymag • 2 dkg mangalica szalonna (2 vékony szelet) • 1 teáskanál barna cukor A leves készre főzése káposztával • 200 g savanyú káposzta (vecsési) • 10 dkg csípős kolbász • fűszerpaprika ízlés szerint (édesnemes) ELKÉSZÍTÉS: Fűszeres alaplé A mangalica szalonnát, a répát, fehérrépát, zellert,a hagymát és a fokhagymát apróra kockázzuk (a répákat és a zellert vékony hasábokra szeljük, ezeket keresztben és hosszában több vékony csíkra vágjuk, így kapunk pici kockákat). Egy lábasban felhevítjük a szalonnát, lassú tűzön kevergetve kiolvasztjuk a zsírját,majd hozzáadjuk a felaprózott zöldségeket, a hagymával, fokhagymával együtt. Rászórjuk a cukrot, és pár percig állandó kevergetés közben karamellizáljuk az egészet. Kb. 2 dl vízzel felöntjük, hozzáadjuk az ételízesítőt és a fűszereket. Lassú tűzön puhulásig főzzük, a vizet közben pótoljuk, ha túlságosan elpárologna. A kiöblített savanyú káposztát belekeverjük az alaplébe, rászórjuk a pirospaprikát, és felöntjük annyi vízzel, hogy kb. 3 ujjnyira ellepje. Szintén lassú tűzön puhára főzzük a káposztát. Legvégén beletesszük a felkarikázott kolbászt (a bőrét előzőleg lehúzzuk), összeforraljuk, ízlés szerint esetleg utánafűszerezzük. FARSANGI SZALAGOS FÁNK HOZZÁVALÓK: 2, 5 tej pici cukor 1 kocka élesztő 70 dkg liszt 3 tojás csipet só 4 evőkanál porcukor 1 citrom reszelt héja rumaroma 10 dkg vaj 1. 2, 5 dl tejet pici cukorral meglangyosítottam, beletettem 1 élesztőt és felfuttattam. 2. 70 dkg átszitált liszthez öntöttem, majd 3 egész tojást, 1 csipet sót, 4 evőkanál porcukrot, 1 citrom reszelt héját és pici rumaromát tettem hozzá. Ezt kicsit összedolgoztam, majd 10 dkg vajat tettem még bele.Alaposan kidolgozva a duplájára kelesztettem. Kinyújtottam, kiszaggattam, picit pihentettem és sütöttem is!
Régi disznóölések
Ha jól emlékszem, vagy negyven-ötven esztendővel ezelőtt még úgy volt, hogy a gasztonyi családok nagyobbik részénél két disznót neveltek. Még kora tavasszal állították be ezeket az ólba, aztán november végére, december elejére szép nagyra is nőttek a cocák. Általában az egyik vékonyabb volt, azért is, mert erősebb társa többet meg tudott enni az eléjük öntött moslékból. De a megszokottól eltérően mégis ez a gyengébb állat járt jobban, mert míg kövér, erőtől duzzadó társát már december elején levágták, hogy legyen Karácsonyra elég hús, addig ő sokszor egészen februárig élhetett. És ehetett annyit, amennyit csak akart.
Így aztán februárra szépen kigömbölyödött őkelme, amikor eljött az ő ideje is. A disznóölés, mert Gasztonyban a „vágás” szó helyett inkább ezt használták, szóval a disznóölés szinte mindig szombaton hajnalban kezdődött. De előtte már egész héten folytak az előkészületek. A gazda például megélezte a késeket, szólt a sógornak, komának a nagy eseményről, no és előkészítette a katlant, a bontószéket és a fogast is. No és a jobbik borát, és pálinkáját, mert akármivel azért nem lehetett a meghívottakat traktálni. A gazdaasszonynak már jóval több dolga akadt. Lehozta a padlásról a csak ekkor használatos edényeket, a teknőket, a zsírsütő lábast és mindent tisztára mosott. Ahogy a ház is ki volt takarítva, a sparhelt is kikormozva, hogy jól „muzsikáljon”. Előkészült a fűszerekkel is, sok helyen előző este még a kellő mennyiségű hagymát is megaprították.
Aztán eljött a szombat kora reggel, még sötét volt, amikor megérkeztek a fogók. Legurultak az első pálinkák is, de arra vigyáztak, hogy ne vigyék túlzásba. Ne járjanak úgy, mint a falu egykori kisbírója, akinél már a pörzsölés közben elfogyott minden ital. Így hát a vörösödő fejű férfiak elmentek a kocsmába, a disznó meg még délután is ott feküdt kormosan az udvaron.
Szóval a böllér (nálunk ez Fodor Árpi bátyám volt, az Isten nyugosztalja) egy hosszú, borotvaéles késsel (Árpi bátyámé II. világháborús bajonettből lett kiköszörülve) a nyakán megszúrta a lefogott disznót. Amelynek bő sugárban ömlő vérét aztán egy sóval meghintett edényben, folyamatosan kevergetve felfogta valaki, akinek az asszonyok közül volt mersze hozzá. Nekem, miután általában a Pálffy Sanyi kirántotta a két hátsó lábát, az a feladat jutott, hogy a disznó elejére térdeljek, és magam felé húzzam, szorítsam az egyik első lábat. Így feltárult a szúrás helye, amit a mi böllérünk egyszer sem hibázott el.
Ezután jött az udvaron pörzsölés, a kellő hatásfok miatt melegvízbe állított gázpalack és gázlángot irányító „pörzsölő” használatával. Egy idő után pedig a feketére színeződött állatot öntözték is, hogy a szőr maradékai is eltávolíthatóak legyenek. Külön kiváltság volt ekkor a körmök szarus részének lehúzkodása, majd pedig jött az öreg késekkel történő vakarás és a test „gyökérkefékkel” való tisztára mosása a bontószéken. Majd a hátára fordított jószágot középen végighasították, a végbelénél egy madzaggal elkötötték. És a hátsó lábainál felakasztva, a fogassal együtt felemelték. Majd folytatták tovább a kettéhasítást, kivették a beleket, a gyomrot, a tüdőt, a szívet és májat is.
Ez utóbbiból úgy fél kilenc körül pedig el is készült reggelire a resztelt máj, de szedhettünk a velővel megsütött vesékből is. Közben már a sütőben ott pirultak az első pecsenyék és az első leszedett húsokból, csontokból főtt már a nagy fazék húsleves ebédre. Ebédre pedig a pecsenyék mellé fasírozott is dukált, no meg ott volt a levesben főtt hús is, friss ecetes tormával. A toros káposzta nálunk nem volt szokásban, de így is elég sok étek készült el ezen a napon. Mert a férfiak a reggeli után megformázták és besózták, pácolták a húsokat, sonkákat, füstölnivaló szalonnákat. És a maradékból pedig megaprították a kisütni valót. A katlanban pedig ott rotyogtak a nyesedék húsok a „prezborsnak”, vagy „préshurkának”, avagy ahogy mostanság hívják: a disznósajtnak. És ide lógatták bele a konyhában közben elkészült véres hurkákat is. Már késő délután volt, mikor a disznó gyomrát és jól kimosott hólyagját megtöltötték a katlan befűszerezett, apróra vágott nyesedékével. Aztán még főztek rajta egyet, és mehetett a prés alá (préshurka!). Estefelé sokszor még a zsír kisütését is megkezdték, így akár meleg töpörtyű is lehetett vacsorára.
Vasárnap aztán Istené, és a pihenésé volt mindig. Misére mentünk, főzni nem kellett. De azoknak sem, akik segítettek, mert mindenki kapott egy kis kóstolót, annyit legalább, hogy vasárnapra is maradjon belőle.
Pálffy Lajos
