Húsvét
A korábbi évekkel ellentétben idén sokkal hamarabb véget ér a farsangi időszak, ami után a nagyböjt és ezzel együtt a húsvéti ünnepkör kezdődik. A hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tartó időszak a kereszténység legnagyobb ünnepe.
2021-ben a húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepkör február 17-én, szerdán kezdődik a hamvazószerdával, ami a negyvennapos nagyböjt kezdete is. Ez egyben azt is jelenti, hogy lezárul a január 6-tól tartó farsangi időszak. A nagyböjt a húsvétot megelőző nagyhéten ér véget, idén a húsvétvasárnap április 4-re, a húsvéthétfő pedig április 5-re esik. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.
Jeles napok április hónapban
Április 1. Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
Április 7. Egészségügyi Világnap.
Április 8. Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
Április 11. A költészet napja.
Április 14. “Tibor a pacsirta megszólaltatója”, Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
Április 22. A Föld napja.
Április 22-24. Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
Április 24. György napja – a nyájak és pásztorok ünnepe. A gazdák ekkor hajtották ki és adták át a tél után először állataikat a pásztoroknak.
Április 25. Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: “Pál fordulás – télfordulás”.
Április 25. Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.
Radnóti Miklós: Április
Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorrú kis rügyek se még a füttyös ég alatt.
Húsvéti köszöntő
Ahogy hosszabbodnak a nappalok, új életre kel a természet, mi magunk is igyekszünk megújulni. Ez a testi-lelki megújulás a természet örök rendjének és keresztény értékrendünknek évezredes harmóniáját szimbolizálja. A természet ébredése bennünket is munkára hív, új erővel tekintünk feladataink elé. A Teremtő feltámadása pedig az ehhez szükséges lelki erőt, hitet kínálja mindannyiunknak. Húsvét ünnepén újra szorosabbá fonódnak a családi kötelékek, megerősítést nyernek a bennünket összefűző baráti szálak is. Hiszem, hogy ezek a napok, az előttünk álló találkozások, beszélgetések, az ünnep pillanatai mindnyájunk számára elhozzák a feltámadás, a megújulás örök üzenetét.
Kívánom, hogy így, sok jókedvvel, megerősödéssel élhesse meg minden gasztonyi ember az előttünk álló húsvétot és legyen ez az ünnep a hittel teli megújulás ünnepe szeretteink körében!
Szeretetteljes, békés húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves gasztonyi lakosnak! Üdvözlettel: Nagy Miklós polgármester
Régi gasztonyi húsvétok
A Húsvét néhány évtizede még nem arról szólt, hogy jó nagyokat eszünk, hétfőn pedig szódával, vagy büdös kölnikkel meglocsoljuk a környezetünkben lévő nőket. S ha gyerekek vagyunk, akkor ezzel pénzt keresünk, ha felnőttek, akkor meg alaposan lerészegedünk. Szóval, nem csak a két napos evés és ivás volt a lényeg.
Hanem az egyházi év legnagyobb, legjobban előkészített ünnepe. Amely előkészületek már hamvazószerdán elkezdődtek a negyven napos böjt útnak indításával. Amelynek péntekjein bizony voltak olyanok, akik nem, hogy húst, de napvilágnál semmit sem ettek. Mert a pénteki hústilalmat nagy általánosságban egész évben tartották még jóval a II. világháború után is, és még napjainkban is előfordul olyan családokban, ahol a hagyománynak nagy szerepe van. A böjt a megtisztulás, felkészülés ideje volt a nagy eseményre, Jézus Krisztus kereszthalálra és feltámadására, magára a Megváltásra. Amely a keresztény vallás alaptétele, és a világ működésének egykoron nagyon fontos tényezője volt. Ebbe a böjtös negyven napba még a kilencvenes évek elején is fontos szerepet kapott a hívők közösségének szervezett „lelki gyakorlat”. Amelyet egy a falu plébánosa által meghívott másik pap tartott általában három egymás utáni napon át. Amikor is a szónok egy-egy témából jól felkészülve az esti misén hosszú, sokszor majd egyórás szentbeszédet, elmélkedést tartott. (Mi gyerekek persze alig győztük kivárni a végét.)
Aztán elérkezett a Nagyhét, amelynek a végén ott volt a Húsvét vasárnap reggele, az ünnepi nagymise. A Nagyhét a lelkek megtisztulása, a kötelező húsvét előtti gyónás mellett az otthonok rendbe tételét is elhozta. Ezt volt sokszor az a bizonyos tavaszi nagytakarítás, az asszonyok, lányok rendbe tették a ház belső tereit, a férfiak pedig kívül igazították meg azt, amit a tél megrongált, elmozdított. Ezeket a dolgokat még a hét elején elvégezték, mert csütörtöktől egyre inkább a lélek tisztulásáról, felemeléséről kellett gondoskodni. Az utolsó vacsorát idéző nagycsütörtöki esti mise alatt a harangok Rómába mentek, a mise végén pedig megvolt az „oltárfosztás”, a terítők, gyertyák, virágok eltávolítása. Nagypénteken, délután három órakor, Krisztus kereszthalálának időpontjában keresztúti ájtatosságot és utána „csonkamisét” tartottak. Nagyszombaton volt általában a tojásfestés, és estefelé (Dr. Székely László, az Apátúr idejében öt órakor) kezdődtek a nagyszombati szertartások a tűzszenteléssel. A feltámadási mise része volt a körmenet, amit a harangok visszatérése előzött meg, és aminek a rendje az lett volna, hogy a keresztvivő után a gyerekek, majd a férfiak vonulnak, azután jön a pap az Oltáriszentséggel, majd az éneklő asszonyok következnek. De Gasztonyban a férfiak döntő többsége az asszonyok „szoknyája mögé bújt”, tehát a menet végén helyezkedett el. Már csak azért, mert a kocsma előtt forduló tömeg (a nyolcvanas években is vagy két- háromszáz ember volt ott a feltámadási körmenetben, tavaly előtt a létszám alig haladta meg a harmincat) végéről be lehetett sunnyogni az italmérésbe, meginni néhány fröccsöt, sört a nagy fáradalmakra.
A vasárnap reggel a gyerekeknek az udvaron „nyuszifészkekben” elhelyezett ajándékok, többnyire édességek és hímes tojások összegyűjtésével kezdődött. Az ünnepi mise után természetes volt, hogy a férfiak nagyobbik része a kocsmában kötött ki. Miközben az asszonyok és a nagyobbacska lányok az ünnepi ebédet készítették. Persze hogy húslevest, rántott húst, kalácsot, mindenféle süteményeket. (A húslevest már mise előtt feltették főni, annak idő kellett, s általában a kalács is ott volt már a sparhert sütőjében.) Délután aztán sokan felkeresték a barátokat, rokonokat, megkóstolták az ottani süteményeket és vittek a magukéból is. Iszogattak, tervezgettek, beszélgettek, receptet cseréltek, a gyerekek pedig itt-ott összegyűltek a „pirostojásaikkal”, és kezdődött a tojásdobálás, amelynek volt egy olyan része is, mikor egy-egy kétforintost kellett beleállítani a másik tojásába. Akinek ez sikerült, vihette a tojást is.
Húsvét hétfőn, még a mise előtt indult a locsolás, Gasztonyban az általános iskolába járó fiúgyerekeknek ez jó kereseti lehetőség volt. Minden olyan házhoz be is mentek, ahol volt kit meglocsolni, és mindenütt kaptak is néhány forintot. A középiskolás fiúk viszont már célzottan olyan házakhoz mentek, ahol szép, „eladó” lányok laktak. Ők már italt, többnyire pálinkát is kaptak, így idővel egyre nagyobb lett a bátorság, egyre huncutabbak lettek a locsolóversek. Másnap pedig sokan erős fejfájással ébredtek, az élet pedig lassan visszaállt a régi kerékvágásába.
Pálffy Lajos
Locsoló versek
| Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. | Locsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtől a téli álom, Bizony most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendőre, Ígérem, itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre. |
Tündérkert:
Szeretnénk megköszönni Pálffy Sándornak, hogy az óvódánál megmetszette a gyümölcsfákat. A fák nagyon szépek és egységesek lettek. Látszik, hogy hozzáértő kezek vették őket gondozásba.
Egyházi hozzájárulás:
Értesítjük Önöket, hogy egyházi hozzájárulást lehet fizetni a templomban 2021. április 24-én délelőtt 09.00-10.00 óra között.
Az éves díj nem változott: 3500 Ft/fő.
Tisztelettel: Egyházközségi Testület
Kedves Gasztonyi lakosok!
Hőn szeretett Mária kertünk az önkormányzati dolgozók és a segítők áldozatos munkájának köszönhetően megszépült. Ajánljuk mindenkinek, hogy látogassanak el falunk büszkeségéhez.