Igazi ködgubába burkolózva érkezett meg az idei advent, napok során át nem lehetett látni a napot. Nagy a csönd a faluban, és nem csak a kijárási tilalom miatt. Nagy a csönd és nagy a várakozás, a vágyakozás a fény után. A fény reménység, az élet. És akár egy gyertya meggyújtásával is úrrá lehetünk ellentéte, a sötétség felett. Mert nincs az a sűrű sötét, amely el tudná nyomni a mi gyertyánkat, a fényt.
Hát gyújtsuk meg az első gyertyát otthon mi is, ahogy a reggeli misén is ez megtörtént. S ahogy a falu adventi koszorúján is lobog már a kis láng. Ami elűzi a sötétséget. Várakozásról, magunkba nézésről szól ez az idő, ha tehetjük csendesedjünk el. Nézzünk magunkba, tekintsünk végig a lassan mögöttünk hagyott esztendőn. És még a Születés előtt tegyük rendbe azt, ami rendbe tehető.
